Mucsi Viktor

Az Egyesült Államok és Európa egyesíti erőit egy olyan tervvel kapcsolatban, amely szerint az orosz központi bank befagyasztott vagyonából származó kamatokból kölcsönt nyújtanának Ukrajnának. Az összeget katonai és gazdasági segélyre fordítanák – jelentette a The New York Times.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter elmondta, hogy a 300 milliárd dolláros orosz vagyon felhasználására több lehetőség is napirenden van. De szerinte a legígéretesebb elképzelés az, hogy

Megjegyezték, hogy a G7-ek pénzügyminiszterei a hét végén Olaszországban találkoznak abban a reményben, hogy véglegesítik a tervet, amelyet a csoport vezetőinek jövő havi találkozója előtt az államfők elé terjeszthetnek.

„Úgy gondolom, hogy valamennyi partnerünk részéről jelentős érdeklődést tapasztalunk egy olyan hitelkonstrukció iránt, amely váratlan bevételeket generálna. Ez jelentős összegű előleget biztosítana, amely segítene kielégíteni az Ukrajnában várhatóan felmerülő igényeket, mind katonai, mind pedig újjáépítési szempontból” – mondta Yellen németországi látogatása során.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a nyugati szövetségesek már hónapok óta tárgyalnak arról, meddig mehetnek el az orosz központi banki eszközök felhasználásában. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ennek a pénznek az elkobzása és Ukrajnának való átadása a nemzetközi jog szerint jogszerű lenne. Ugyanakkor több európai ország, köztük Franciaország és Németország óvatos egy ilyen lépés jogszerűségét illetően.

Bár az Egyesült Államok nemrégiben olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazást adna a Biden-kormányzatnak az orosz vagyon lefoglalására és elkobzására, az Európával való egységes fellépés vágya nagyrészt háttérbe szorította ezt az elképzelést

– áll a cikkben.

Ugyanakkor ebben a hónapban az uniós országok megállapodtak abban, hogy készek a nyereség 90 százalékát az Európai Békealapon keresztül fegyverek vásárlására fordítani Ukrajna számára. A fennmaradó 10 százalékot az újjáépítésre és nem halálos fegyverek vásárlására költik, hogy kielégítsék az olyan, katonailag semleges országok érdekeit, mint Írország, Ausztria, Ciprus és Málta.

Olekszandr Kovalenko katonai és politikai megfigyelő a Telegramon kommentálta az új típusú ATACMS rakéták lehetséges átadását Ukrajnának, amelyekkel a hadsereg a Krímben lévő orosz hajókat támadhatja – írta meg az Unian .

Az objektum eltalálásának távolsága a kérdés. Ha az ATACMS-ekről beszélünk, akkor az átlagos lőtávolságuk 300 kilométer. És tulajdonképpen most már elmondhatjuk, hogy ezen a távolságon el tudjuk pusztítani az ellenséges objektumokat. Az, hogy ez az objektum a szárazföldön vagy a tengeren van-e, nem fontos

– mondta Kovalenko.

Hozzátette, hogy az is fontos, milyen volt a rakétának a robbanófeje. Hiszen ez határozza meg ennek az eszköznek a funkcionalitását.

„És egy olyan aknaszedőre, mint a Kovrovecs, használható egy szabványos ATACMS rakéta, Storm Shadow, vagy ha mégis kapnánk egy Taurust Németországból, akkor az. Ha olyan létesítményekről beszélünk, mint egy 3-as rangú hadihajó, mint a Ciklon, akkor ahhoz is elegendő lett volna egyetlen rakéta” – magyarázta Kovalenko.

A 3. önálló rohamdandár parancsnokhelyettese, Makszim Zsorin kifejezte meggyőződését, hogy az oroszok nem lesznek képesek bevenni Harkivot. Arra is utalt, hogy a város elfoglalása jelen állás szerint valószínűleg nem célja Oroszországnak – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Fokozott lesz a nyomás, látjuk a hírszerzési adatokból. De még mindig inkább úgy néz ki, hogy itt valószínűleg az erőforrásaink merítése, az erőnk más irányú gyengítése és a tartalékaink csökkentése a feladatuk

– írta a parancsnokhelyettes. Elmondása szerint az ellenséges erők felhalmozása és átcsoportosítása Szumi irányában zajlik.

„Eddig hasonló feladatról beszélnek a számok ott is – az ukrán hadsereg erőinek visszavonásáról. És általában véve a helyzet a fronton elég nehéz, és a közeljövőben biztosan nem lesz könnyebb. Épp ellenkezőleg, nehéz nyár áll előttünk, súlyos harcokkal” – tette hozzá.