Kuli Orsolya

Egy szibériai bíróság 25 év börtönbüntetésre ítélt hétfőn egy helyi férfit egy sor bűncselekményért, köztük hazaárulásért és egy katonai toborzóiroda felgyújtásának kísérletéért – közölte egy orosz ügyvédi szövetség.

A novoszibirszki katonai bíróság ügyészei azzal vádolták a 24 éves informatikus Ilja Baburint, hogy egy Ukrajnából származó ismeretlen személy utasítására Molotov-koktéllal próbálta felgyújtani a sorozóhivatalt.

A bíróság bűnösnek találta őt egy helyi zeneiskola felgyújtásában is, amit terrorcselekménynek minősítettek.

A Pervij Otdel (Első Osztály) jogi társaság idézte ügyvédjét, aki szerint nincs bizonyíték arra, hogy Baburin részt vett volna az incidensekben, amelyeknek nem voltak áldozatai – számolt be a The Independent.

Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova arra kérte az amerikai vezetőket, hogy gyorsítsák fel a fegyverek és segélyek szállítását Kijevnek – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Nem lehet elég gyors, amikor egy ilyen rossz ellenséggel van dolgunk, és be kell pótolnunk a hosszú szünetet. Gyorsabbnak kell lennie” – jegyezte meg Markarova a CBS-nek.

A nagykövet szerint a légvédelmi rendszerekre van most a legnagyobb szüksége Ukrajnának.

„Hálásak vagyunk az USA-nak, hogy keresi őket, engedélyezi, finanszírozza egy részüket, de többre van szükségünk, és itt az ideje, hogy szó szerint merész döntéseket hozzanak, és többet biztosítsanak számunkra, hogy azonnal láthassuk őket ott, ahol szükségünk van rájuk” – sürgetett Markarova.

Kaia Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-országoknak nem kell attól tartaniuk, hogy ha csapatokat küldenek Ukrajnába az ukrán katonák kiképzésére, az Oroszországgal való háborúba sodorhatja a szövetséget – írja a The Financial Times.

A kormányfő azt mondta, hogy „vannak országok, amelyek már most is katonákat képeznek ki a helyszínen”, és ezt saját felelősségükre tették. A miniszterelnök meggyőződése, hogy ha a megszállók megtámadnák a kiképző személyzetet, az nem váltaná ki automatikusan a NATO kölcsönös védelemről szóló 5. cikkely életbelépését.

„Nem tudom elképzelni, hogy ha ott valaki megsérül, azok, akik az embereiket küldték, azt mondják majd: »Ez az 5. cikkely. Legyen… bombázzuk le Oroszországot.« Ez nem így van. Ez nem automatikus. Tehát ezek a félelmek alaptalanok. Ha elküldöd az embereidet, hogy segítsenek az ukránoknak… akkor tudod, hogy háború van az országban, és egy veszélyes zónába mész. Ezért kockázatot vállalsz” – magyarázta Kaia Kallas.